Ahogy mostanság szokásom (avagy a körülmények kényszere), késő estig tartó munka után, némileg fáradtan vettem célba a Crazy Mamát. Tetőzve ezt a felkészületlenséggel, azaz az est fő fellépőjének munkásságának ismerete nélkül, melyet csak az érdeklődés mértéke pótolt valamelyest. Újabb nagy esemény részesei lehettünk a klubban, a nemrégiben szólólemezt is megjelentető énekes, Tim Ripper Owens mutatta meg élőben, miért is nevezhető olyan jó énekesnek. Az eredmény? Elég volt a látni és hallani a közönséget, az mindent elárult.

 7,09090909091.0 - 11 szavazat

A keleti dallamokkal megspékelt darkos rockos zenét játszó Dharma, élén Nicia énekesnővel, 2007-ben tűnt fel első demójával, amit nem sokkal később követett egy újabb felvétel, a The First Insight. Utóbbi a Bakery-ben készült Bodnár Peti (Blind Myself) irányítása mellett. 2008 tavaszán a Road társaságában turnéztak országszerte, majd jött az első klip, az Icon, amit az első nagylemez követett. A Heavenly Hell című debütáló album digitális kiadását egy kaliforniai kiadó, a Poison Tree intézte, majd 2009 februárjában CD formátumban, itthon is kijött az anyag. Ezt újabb hazai koncertek követték a Mangod Inc és az azóta már feloszlott Gyöngyvér társaságában, és elkészült egy második videó is, a Closest. A négyes most már a következő nagy megmérettetésre készül, a kettes albumra, és ősszel új demófelvételeik is készültek, amelyek alapján egy súlyosabb anyagra lehet számítani, indusztriális metal és elektro elemekkel. A Dharma nemrég eleget tett egy franciaországi meghívásnak, és ugyan az egyik tervezett állomást ki kellett húzniuk a klubban egy héttel korábban történt öngyilkosság miatt, élményeikről szívesen számoltak be nekünk.

 10.0 - 3 szavazat

Március 6-án, a Metal Weekend keretein belül ismét Békéscsabán járt a Moby Dick. Schmiedl Tamással, a zenekar énekes/gitárosával beszélgettem egy kicsit múltról, jelenről s jövőről, aktualitásokról, új projektekről, a lassan 30 éves Moby Dickről.

 10.0 - 2 szavazat

Nem tudom más hogy van ezzel de ahogy telnek a munkás hétköznapok egyre jobban tele vagyok gondokkal. Ezért is örülök neki mikor egy jeltelen szürke csütörtök este váratlanul kitombolhatom magam, rekedtre ordíthatom a torkom és annyi sört ihatok amennyi csak belémfér. Ezek után öröm a másnapi ébredés :-) Március 4-én csütörtök este 19 órai kezdéssel a Diesel klub keblére ölelte eme örömök hódolóit. Mikor megérkeztem alig láttam valakit és komolyan megijedtem alig leszünk páran. Lehet a szervezők is így gondolták mert negyedórás késéssel lehetett csak bemenni ami alatt jól át is fagytam. Node aki első akar lenni a söröspultnál annak még ezt is be kell vállalni. Pozitívumként felfogható hogy ezen idő alatt megtaláltam az összes ismerősöm akiket jó volt újra látni és gyorsan eszmét cseréltünk a várható fejleményekről. Elsőként a cseh illetőségű Seven lépett a színpadra és próbált meg valami hangulatot varázsolni az ott lézengő pár embernek. Elég régóta jelen vannak a zenei életben, 15 éve hogy első nagylemezük megjelent ennek ellenére sem sikerült mélyebb benyomást tenniük rám. Lukas Pisarik hangja nem volt számomra átütő sőt jobban belegondolva semmilyen ütő sem volt. Koncertjük könnyű nyári bor volt ami csak átmegy az emberen és nem hagy múló nyomot.

 9.0 - 2 szavazat

1 év után végre újra Győrben játszott a Pokolgép. A pokoli színjáték helyszíne a Petőfi Sándor Művelődési Ház (PSVMK) volt. A zenekart igazából már december közepére vártuk városunkba, de akkor sajnálatos módon a szervező baklövésének köszönhetően elmaradt a koncert. Akkor hihetetlenül dühös és csalódott voltam emiatt, de ez a koncert úgy érzem kárpótolt mindenért. (Remélem, hogy ezt érzik azok is, akik most ott voltak). A 20:00 órára meghirdetett kapunyitáskor már szép számmal lézengtek a rockerek az Ifi házban és előtte. Az első fellépő a helyi Arcadia volt.

 10.0 - 5 szavazat

A Stonedirt zenekarból Balut és Trollt kértem fel, hogy osszák meg velünk a titkot: miben rejlik a SD ereje. Ez pedig nem más, mint három egyszerű szó: SMOKIN’ , DRINKIN’, METAL. Kárhozottak Királynője: Legelőször is bemutatnátok a zenekart?

 8.0 - 5 szavazat

A Megazetor pihent agyú énekesét kérdezgettem turnéról, a külföldi vendéglátás szépségeiről, árnyoldalairól, és természetesen a nagylemezről, mely a Dying Process címet viseli. Kárhozottak Királynője: Legelőször is bemutatnád a zenekart? Hiszen nem sokan ismernek titeket országos szinten… Drazsé: A zenekar 1997-ben alakult Gödön (Barti Zoltán – bassz, Kliment Márton – dob, Kliment László – gitár, Ruszti Zsombor – ének) és sokáig ott is maradt. Két évvel később sikerült összerakni a Reflections of Hate című demót, aminek az az érdekessége, hogy minden rajta szereplő dal kétszázas bpm-mel lett feljátszva. Ezt a demót egy évvel később egyetlen plusz dallal és Erdélyi Péter gitárossal kiegészítve újra felvették, és egy nagyon ronda borítóval terjesztették. A címe When Death Shall Has No Dominion volt. Nem sokkal később Zsombor kiszállt és elment barlangászni. Ekkor került a mikrofon mögé Peti és Zoli, akik olyan eseményeket vezényeltek le, mint a két Death tribute est, egy turné a Watch My Dyinggal, a 3 Terror Turné, meg persze közben felvettek egy The Drug You Daily Crave című EP-t is. Na, ennek annyi visszhangja lett, hogy a szakma nagyon megveregette a vállukat, hogy igen, ezt így kell csinálni, meg időközben el is fogyott mind a kétszáz darab lemez. Sajnos egy baki miatt kétszer ennyi borító készült, úgyhogy akinek esetleg kell, az megrendelheti az info@megazetor.com címen, postaköltségért cserébe elküldjük, elvégre pálinkát nem tudunk belőle főzni. 2006-ban aztán jött a nagy fordulat, egy projekt útján bekerültem a zenekarba, és azóta is öten vagyunk. Most én vagyok az, aki üvölt Zoli helyett. 2008-ban aztán kijött a debütlemez, ezt egyrészt a kiváló hazai viszonyok, másrészt személyes érdekeltségünk miatt külföldön is jobban megnyomtuk. Most pedig itt ülök, és interjút írok.

 7.0 - 3 szavazat

Az már közismert, (hiszen az egyik legjobban megreklámozott budapesti buli a március 5-i Tim „Ripper” Owens „Keep It Heavy Hungary”) hogy a Heavy Metal templomának második Istene (ha van ilyen) nem hoz magával zenekart Magyarországra. Csúnya pletykák reppentek fel itt-ott, miszerint „bérli a magyar zenészeket” mert így olcsóbb. Nos, mint tudjuk ez nem fedi a valóságot úgyhogy teljesen más dolgokról faggattam a kísérőzenészeket.

 5,5.0 - 2 szavazat

Előzenekarként a magyarországi Slytract nyitott nem is akárhogy. Hatalmas lelkesedéssel és atomjó számokkal rombolták le a közönség ellenállását és bizony mondom néktek feleim ez jó dolog volt. 2005-ös a rockzene fellegvárának tartott Miskolci indulásuk óta számtalan koncertet adtak és legujabb lemezükkel a nemzetközi porondra is betörtek. Jólesik látni mikor hazánkfiai (esetleg lányai) kiemelkednek az itthoni állóvízből és üstökösként ívelve felborzolják a külföldi death metál rajongók érzéseit. Node ne szaladjunk ennyire előre mert bár szeretném ez a sors jusson a Slytractnak is de ettől még azért messze vannak. Melegb Gábor hangja nagyon jó, gitározni is jól tud, Czeglédi Gyula is szép riffeket csihol koncertgitárján de még le kellene tisztítani az összhangzást, lereszelni a nem kellő sallangot és kialakítani a csak rájuk jellemző egyedi hangzást. Mivel kezdő zenekarnak számítanak mindezt bíztatásul mondom hiszen még csak most indultak el ezen az úton. Van bennük spiritusz, érdemes figyelni rájuk. Második bemelegítőként érkezett a Finn Survivors Zero akiket nagyon vártam de ők voltak az este katasztrófái. Fellépésük hordereje számomra egyszinten volt mintha egy ártatlan utasszálító hajó hirtelen találkozna egy alattomos jégheggyel és ebből évszázadunk legnagyobb botránya kerekedne.
ojjektív, 2010. február 20. szombat (16:10:28)
Nincs szavazat!

A rossz idő ellenére elég szép számban gyülekeztek a Rockerek szombaton Lakon. Hat óra körül beálltunk a Maszk című ös Pokolgép dallal, már akkor néhányan felkapták a fejüket. Jó volt látni, hogy képben vannak,mert ez egy nagyon nagyon régi dal. Beállás, kis beszélgetés,üdvözlés szinte mindenkinek és mivel nem volt vendég zenekar, így pontosan este 8 kor a húrok közé csaptunk. Kicsit döcögve kezdtünk,fel kellett melegíteni az emberkéket, de a harmadik dal után kezdett felpörögni a hangulat.

 9,25.0 - 12 szavazat